21 ország
Latin-Amerika térképe 1500-ban
TanulásSemmi sietség: megmutatjuk az egyes darabokat, te pedig átismétled, amit elhibáztál.Fővárosok tanulásaMinden főváros a helyén, ötösével.OrszágokMegmondjuk a nevét: keresd meg a térképen!FővárosokMegmondjuk a fővárost: mutasd meg a térképen az országot!KvízTerület, népesség, fővárosok és határok az akkori időkből: 4 válasz és csak egy esélyed van!
Latin-Amerika 1500-ban, az európaiak előtt
Latin-Amerika 1500 körül: Kolumbusz csak 1492-ben érte el a Karib-térséget, és a kontinenst még a saját népei irányították, a milliós birodalmaktól a kis törzsfőségekig és nomád csoportokig.
- Az azték hármas szövetség Tenochtitlánnal Közép-Mexikót uralta; Tlaxcalát és a michoacáni tarasz államot sosem hódította meg.
- Tawantinsuyu, az Inka Birodalom, az Andok mentén húzódott Dél-Kolumbiától Közép-Chiléig, fővárosa Cusco volt, és a spanyolok érkezése előtt érte el legnagyobb kiterjedését.
- A yucatáni és guatemalai maják városállamokban és királyságokban éltek, már nem a klasszikus kor nagy városaiban, a Karib-térség taíno törzsfőségei pedig elsőként találkoztak az európaiakkal.
- Ahol nem volt állam (Amazónia, Chaco, Pampa, Patagónia), a térkép népeket mutat „nincs főváros” jelöléssel: földjeiknek nem voltak vonalszerű határai, így a körvonalak csak tájékoztatóak, a lakosságszámok pedig becslések, amelyeket a kvíz csak összehasonlításra használ.
Hogyan készül: a partvonalak a maiak, a határok pedig ott követik a mai felosztásokat, ahol azok egyeznek az akkoriakkal, ahol nem, ott kézzel húzott vonalak, nagyjából 10 km pontossággal. Alakzatok: Natural Earth (közkincs). Hasonlítsd össze a mai térképpel: Közép- és Dél-Amerika →
Érdekességek: az 1500-as Latin-Amerika térképe
- A térképen
- 21 ország · 1 olyan kicsi, hogy csak pontként látszik (teljes szint)
- Legnagyobb ország
- Amazonian peoples (≈ 5 400 000 km²)
- Legkisebb ország
- Tlaxcala (confederation) (≈ 4000 km²)
- Legnépesebb ország
- Tawantinsuyu (Inca Empire) (≈ 10 000 000 lakos)
- Legkevésbé népes ország
- Peoples of Patagonia and Tierra del Fuego (≈ 100 000 lakos)
- Legészakibb főváros
- No capital (Peoples of northern Mexico (Chichimeca and others))
- Legdélibb főváros
- No capital (Peoples of Patagonia and Tierra del Fuego)
- Legtöbb szomszéd
- Amazonian peoples és Aztec Triple Alliance: 6
- Nincs szárazföldi határa a térkép többi elemével
- Taíno chiefdoms
Érdekességek: Latin-Amerika térképe 1500-ban
- Tenochtitlánnak 1500 körül talán 200 000 lakosa volt, a világ egyik legnagyobb városa volt.
- Az inkáknak nem volt írásuk és kerekes szekerük: csomózott zsinórokkal, kipukkal vezették a számadást.
- Cusco, az inka főváros, mintegy 3400 méter magasan fekszik.
- Kolumbusz 1492-ben egy bahamai szigeten szállt partra, amelyet taínók, a lucayók laktak.
- Az El Dorado legendája a kolumbiai muiszkáktól és a Guatavita-tó aranyszertartásától ered.
Teszteld magad
Melyik volt az 1500-as Latin-Amerika legnagyobb országa?
Amazonian peoples.
Melyik volt az 1500-as Latin-Amerika legnépesebb országa?
Tawantinsuyu (Inca Empire).
Melyik volt az 1500-as Latin-Amerika legkisebb országa?
Tlaxcala (confederation).
Melyik volt az 1500-as Latin-Amerika legkevésbé népes országa?
Peoples of Patagonia and Tierra del Fuego.
Az 1500-as Latin-Amerika országai: tanulás → Földrajzi érdekességek →
További térképek
Latin-Amerika 1810-ben17 országLatin-Amerika 1825-ben17 országKözép- és Dél-Amerika19 országEurópa 1815-ben52 országEurópa 1880-ban27 országEurópa 1914-ben26 országEurópa 1938-ban36 országEurópa 1945-ben36 országEurópa 1989-ben35 országAfrika 1500-ban34 országAfrika 1914-ben44 országAfrika 1960-ban52 országÁzsia 1300-ban55 országÁzsia 1914-ben36 országÁzsia 1924-ben43 országÁzsia 1945-ben43 ország
Az országok (Latin-Amerika térképe 1500-ban), és mi lett belőlük ma
A mai országok, amelyek a terület jó részét lefedik, a legnagyobb részesedéstől kezdve.
A táblázat megjelenítése (21)
| Ország | Főváros | Ma ennek része |
|---|---|---|
| Amazonian peoples | No capital | Brazília, Bolívia, Peru, Kolumbia, Ecuador |
| Aztec Triple Alliance | Tenochtitlan | Mexikó |
| Carib and Arawak peoples (Orinoco and the Guianas) | No capital | Venezuela, Kolumbia, Guyana, Suriname, Franciaország, Trinidad és Tobago |
| Chibchan chiefdoms of the Isthmus | No capital | Panama, Costa Rica |
| Chiefdoms of Central America (Pipil, Lenca, Nicarao) | No capital | Nicaragua, Honduras, Salvador |
| Chiefdoms of northern Colombia (Tairona, Zenú, Quimbaya) | No capital | Kolumbia |
| Gê (Tapuia) peoples of the Brazilian interior | No capital | Brazília |
| Guaraní peoples | No capital | Paraguay, Brazília, Argentína |
| K'iche' and Kaqchikel kingdoms | Q'umarkaj (Utatlán) | Guatemala, Mexikó |
| Mapuche and Picunche | No capital | Chile, Argentína |
| Maya city-states of Yucatán | Maní | Mexikó, Belize |
| Mixtec and Zapotec kingdoms | Zaachila | Mexikó |
| Muisca Confederation | Bacatá (Bogotá) | Kolumbia |
| Peoples of northern Mexico (Chichimeca and others) | No capital | Mexikó |
| Peoples of Patagonia and Tierra del Fuego | No capital | Argentína, Chile |
| Peoples of the Chaco and the Pampas (Guaycuru, Querandí, Charrúa) | No capital | Argentína, Uruguay |
| Taíno chiefdoms | No capital | Dominikai Köztársaság, Haiti, Jamaica |
| Tarascan State (Purépecha) | Tzintzuntzan | Mexikó |
| Tawantinsuyu (Inca Empire) | Cusco | Peru, Argentína, Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia |
| Tlaxcala (confederation) | Tlaxcala | Mexikó |
| Tupi-Guarani peoples of the coast | No capital | Brazília |